Székelydálya | Egyházközség
13396
page,page-id-13396,page-template,page-template-full_width,page-template-full_width-php,ajax_updown_fade,page_not_loaded,boxed,,qode-theme-ver-5.3,wpb-js-composer js-comp-ver-4.3.4,vc_responsive

A  székelydályai egyházközség történelme

szdalya (110)k
01c5ee00
0253ab20
gyoergy

(1905 Augustus 24-én Karácson Sándor református lelkész leírása alapján,az eredeti kézi írásokról lemásolta Bálint Lajosné szül. Biró Mária )
Székelydálya község Udvarhely megyében fekszik, Udvarhelytől délre 19 és1/2 km. távolságban, a Székelyföld szélen, a szászok szomszédságában. A múlt emlékeit tűz emésztette meg, amely két ház kivételével mindent elhamvasztott az 1766 esztendőben. A parochia is elégett, a benne az anyakönyvek, okmányok és úrasztali szerek mind az utolsóig. Bár az első anyakönyv csak 1772-ben kezdődik, a lelkipásztorok nevét ismerjük már 1720-tól, a templom felirata pedig 1630 évre vezet vissza, az egyik harang 1643. évet őrzi az emlékezet számára. Ezek kétség kívül a reformáció idejéből fennmaradt emlékek. Mikor telepedtek e helyre emberek? Kik voltak? Milyen nyelven beszéltek? E kérdésre a föld, ha megtudna felelni, ha ugyan a keblébe rejtette a régi idők titkait, köbe vagy cserépben, pénzben vagy fegyverben. A templom hátsó részében faragott kövek vannak, rajtuk ősi címerek, s egyiken ez az évszám: 1024. Az első keresztény templomban  volt-e a kő, az első keresztény  családok emlékét őrzik-e a cimerek, kicsoda tudná megmondani? Ha igaz a föltevés, hogy Tuhutum (Töhötöm) itt rokon népet talált Attilla utódaiban, ugy nem lehetetlen, hogy arra a köre az elsö keresztvények vésték fel az 1024-ben, hisz ismeretes, hogy Erdélybe Gyula behozta a keresztény vallást napkeletröl még István királysága elött. Mikor lettek Dálya lakói reformátusok? Megint egy olyan kérdés, melyre csak hozzávetöleg felelhetünk.A templom elsö részén e felirat van; “in anno salutis 1630”. Az egyik harangon pedig ez: Jézus nazarenus rex Judevrum venit mudum et Roma factus est. In anno domini 1643 m: Paulus Neidel facit. Az tehát bizonyos, hogy 1630-ban itt reformát egyház volt, de nem szabad felednünk, hogy a reformáció terjedése alkalmával az egyházakat nem szervezték azonnal, a régi rendet rem forgatták fel. Megmaradt a katolikus templom, sok helyt megmaradt a katolikus pap és prédikálta a régi templomban az evangéliumot, az ünnepek közül sokat megtartottak és hoszu idöre volt szükség a régi szokásokat levetkö mig kiváltak teljesen a katolikus egyházból. Hajlandó vagyok azt mondani, hogy cask a katolikus reakció korában különitik e teljesen magukat a reformátusok a katólikusoktól. Hogy Dálya a 16-dik század folyamán befogadta a reformációt azt valószinüvé teszi az egész Székelyföld korai reformálása s különösen a szászok szomszédsága, kikröl tudjuk hogy éppen ezzen vidéken, Szeben és Brassó között már 1530 körül Luther követöi lettek. Az egyházközség történetéböl az 1766-i tüzvész után ismerünk egyes adatokat melyek épitkezésekre vonatkozik. A templomot úgy látszik nem bántotta a tűz. A papi lakot az 1767 évben felépítik Bakecsi László papsága idején az épületnek a hátsó része még ma is megvan. Az első részét 1850-be építették s renoválták 1893-ban. A régi torony összeomlott és újat építettek 1800-ban. 1892-ben készült az orgona mivel Dálya népességével és fekvésénél fogva is a tekintélyesebb székely faluk közé tartozott a legújabb időig földesurai is voltak valószínű hogy iskolája is volt a reformáció kezdetétől bár a tanítók csak a 19-ik század elejétől ismeretesek s adatunk csak arra van hogy az iskolát és kántori lakást 1814-ben építették amely nagyon is megöregedvén helyébe újat építettek 1901-ben. A három harang közül az egyiknek feliratát fentebb említettük ez a múlt évben becsületes szolgálat után elhasadt és várja a hívek buzgóságát hogy hívogató harangját ismét visszanyerje. A másikat 1868-ban öntötték újra rajta e felírás olvasható : A dályai helvét megye újból öntette 1868 Isten dicsőségére segesvári Mántyen Mihály által 1868-ik évben. A harmadikon felírás nincs. Adományok : (Csomodiumok) Szentpáli Anna, aki Bethlemi Bethlen Sándor-né udvarában lakott 1793 Június 14-én adott egy fehér fátyol aranycsipkés keszkenőt és selyem keszkenőt 1794-es feljegyzéssel. Ezeken kivül még van 11 db. Abrosz, de ezeken felirat nincs. Van 1 pohár, 2 keresztelési kanna egyiken ezen felirat: Lőrincz Julianna csináltatta a dályai szent eclisianak anno 1770. Két ón tányér 3 boros kancsó. Ingatlanok: az egyházközség használatában van 43 hold, 405 szögöl szántó és kaszáló, papi canonica 16 hold – 907 négyszögöl melyből 6 hold erdő, kántori canonica 9hold 1107 négyszögöl. Az Udvarhely megyei állapotokhoz mérten azt mondhatjuk hogy az egyháznak sok ingatlana van, eredetüket valószínű a földesurak adományozásában kell keresnünk. Tőkepénz: 898 korona 78 fillér mely körlevelekben van elhelyezve. Közjövedelme az egyháznak elég csekély, székely szokás szerint papját és tanitóját kepével fizeti a vidéken általánosan divatos kulcs szerint. Lelkipásztorok: – Vásárhelyi Péter 1720 – Krizbon Dezsö 1742. X. 24. – Bakcsi László 1766 – Udvarhelyi B. Mózes 1796. VI. 21. – Körispataki S. Sámuel 1816. IV. 19. – Kátó József 1817. XI. 16 – Kátó József 1842-1848 – Z. Kiss Sámuel 1848-1890 – T. Karácson Sándor 1891-máig Kántor tanítók (mesterek) – Ujvárosi Mezö Sámuel – Szabó József 1807. IV. 22 – Kátó Sándor 1839. VI . 15 – Kátó József 1873. I 19 – Teleki Sámuel 1877 1901 – Pataki József 1902- máig Az egyházközség területe arról tesz tanúbizonyságot hogy fejlődésre alkalmas életrevaló székely nép alkotja. Bár jelenleg az építkezések következtében adósság terheli bizton lehet remélni további szilárd fennmaradását és természetes gyarapodását. Vallások: A polgári község 633 lakójából – református 581 – római katolikus 13 – görög katolikus 1 – görög kel 8 – ág. ev. 1- unitárius 21 és izraelita 8 lélek. Székelydálya, 1905. VIII. 24.

Karácson Sándor református lelkész