Székelydálya | Közbirtokosság
15893
page,page-id-15893,page-template,page-template-full_width,page-template-full_width-php,ajax_updown_fade,page_not_loaded,boxed,,qode-theme-ver-5.3,wpb-js-composer js-comp-ver-4.3.4,vc_responsive

A székelydályai közbirtokosság rövid története és távlatai

A székelydályai közbirtokosság a társas birtoklás olyan formája, ahol az egyének, vagyis a tulajdonosok a területet, amellyel bírnak a társulás keretében, függetlenül attól, hogy erdő vagy legelő, közösen hasznosítják, és egyéni jogok alapján részesülnek annak jövedelméből. A tagok birtoklási aránya az egész birtokra vonatkozó hányadrészekben határozódik meg. A haszonélvezet, nyereség vagy veszteség, a tulajdonjogi hányadrész alapján oszlik meg.
A közös vagyon kezelését a társult tagság közül megválasztott vezetőségre bízzák.
Székelydályában már az 1890-es években létezett a közbirtokossági társulás egy formája. Az öreg szülők elmondása szerint létezett közösen legeltetett marha és disznócsorda.
Kezdetben csak kisebb közösségi forma, három-négy gazda működtette, majd az évek során átfogta az egész gazdatársadalmat, akik közösen az átadott földterület arányában közösen szervezték meg az állatok nyári-őszi legeltetését.
A közösségi igény megkövetelte, hogy a legelő-társulás mellett erdőtársulást is létre hozzanak, hogy biztosítani tudják a tűzifát és az eszközfát közösségi célokra, mint az iskola, egyház, közösségi házak vagy az igényjogosultak részére.
Nem maradtak írásos dokumentumok a közbirtokossági tulajdon kezdeti kialakulásával kapcsolatosan, csak az idős emberektől ránk maradt szóbeli örökség. A közbirtokosságok történelmi fejlődéséről Gazda Dezső történész jelentetett meg egy elég átfogó munkát, amelyben dokumentumokkal mutatja be a közbirtokosságok eredetét és fejlődését.
A székelydályai közbirtokosság az 1948-as esztendőig működött, amikor a kommunista rezsim államosította a közbirtokosságok vagyonát. Az utolsó jegyzőkönyv, amely rögzítette a közbirtokossági részarány-jogokat 1948 áprilisában készült, amely alapot szolgáltatott a társulás újjászervezéséhez. Sajnos az elmúlt 60 esztendő alatt a részarányjogok nem lettek törvényesen tisztázva és felaprózódtak. Így a részarányjogokra több mint 450 személy tart igényt. A közbirtokossági társulás tevékenységének az újraindítását 2000 április 1-től számítjuk, amikor a közbirtokossági részaránnyal rendelkező tagság 61%-os jelenlétével újraalakította a társulást. Megválasztotta a vezetőséget és jóváhagyta a társulás költségvetését. Az újonnan megválasztott vezetőség: Nagy Sándor elnök, Bálint Domokos, Lőrinc Sándor, Gergely Sándor mint tagok kidolgozták a társulás működési elvét. A román parlament által jóváhagyott 1/2000-es törvény biztosította, az olyan közösségi vagyonok visszaszolgáltatását, mint a közbirtokossági vagyon. Így az 1948-ban államosított területek visszaadódtak, csaknem 117 hektár legelő, és 30 hektár erdős terület került vissza jogos tulajdonosaihoz. Ez a vagyon szolgáltatja az alapját a közbirtokosság működésének. Az első esztendőkben a legelős területek kihasználására összpontosítottuk a figyelmet. Legelő takarítási munkálatokat végeztünk, megoldottuk az állatok itatását, vízvezetékeket és itatókat építettünk. A megállapított alacsony értékű legeltetési díjak csak a legszükségesebb kiadásokat fedezték. Az erdőgazdálkodás terén végzett munkánk abban állt, hogy az évente lebélyegzett famennyiséget kitermeltük és értékesítettük, a pénzt az erdőőrzésre használtuk föl.
Románia Európai Unióba való felvétele 2007-ben nagy változást hozott a társulás életébe. Az Unió által biztosított mezőgazdasági támogatások révén a társulás jelentős jövedelmekre tett szert. Így sikerült egy egy sor gazdasági-szociális fejlesztési beruházást eszközölni. A legelő karbantartási munkálatain kívül visszavásároltuk a falusi tejcsarnokot, amelyet modernizáltunk. Újraépítettük a régi iskola beomlott épületét és 45 évre koncesszióba vettük a helyi tanácstól. Ravatalozót építettünk, közösségi termet, irodát és konyhát rendeztünk be az épületben. Kibővítettük a falusi vízvezetéket, a falu belső útjait újraköveztük, kijavítottuk a sáncokat és átereszeket. Ugyanakkor évente több kulturális és szociális tevékenységet támogatunk, mint a nőnapi ünnepség, öregek napja, karácsonyi csomagosztás a gyerekeknek, sportrendezvények szervezése, vagy könyvkiadások finanszírozása. Továbbra is arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk a gazdáknak a legjobb legeltetési feltételeket. Olyan gazdasági-, szociális- és kulturális tevékenységeket támogatunk, amelyek hozzájárulnak a székelydályai faluközösség élet- és munkakörülményeinek a javításához.

Nagy Sándor
a közbirtokosság elnöke

szdalya (60)k
WP_20151123_022k
151025szepkoruakk
erdely1105 (227)k